|
84. (befejező) rész
84. (befejező) rész
Mikor Benji előtt eldőlt Victoria vérző háttal, a fiú meglátta a nő támadóját. Viviana állt mögötte, pisztollyal a kezében. Ő mentette meg Benji életét, hiszen tudta, ennyivel tartozik neki az után a sok szenvedés után, amit Victoriával közösen okoztak neki.
Benji nem tudta, mit mondjon a nőnek, de megijedt, mikor Viviana saját fejéhez emelte aztán a fegyvert.
- Én is ezt érdemlem, hiszen nem voltam néla különb! – mondta fájdalmas hangon.
- Ne tedd! – kiáltotta ösztönösen Benji, majd az újabb tragédia bekövetkezése előtt egy pillanattal kirúgta a nő kezéből a pisztolyt.
Ám ezzel nem zárult le az izgalmas események sorozata. Megérkezett ugyanis Carlos és Maximo. Benji ismét ösztöneire hallgatva cselekedett. Azt üvöltötte Vivianának, hogy rohanjon, meneküljön, és hívja a rendőrséget. Carlosék azonban nem vártak egy percet sem. Azonnal lövéseket adtak le, de Benji szerencséjére egy sem találta el őt. Ekkor látta meg a két férfi, hogy a fiúnál is fegyver van – a Viviana kezéből kirúgott pisztoly -, így óvatosabbak kezdtek lenni.
Viviana eszeveszetten szaladt, és amint kiesett a látószögükből, névtelenül tárcsázta Marcost, aki ezután a kommandó osztagot riasztotta a helyszínre.
Benji – még mindig nem akarva, hanem ösztönösen – lövést adott le, amivel megsebezte Maximo lábát. Erre Carlos is lőtt, és a golyó kilőtte Benji kezéből Viviana pisztolyát. A fiú azonban – mivel az élete forgott kockán – leleményesen lenyúlt a földre, és a halott Victoria szorító kezéből kivette az ő fegyverét, így újra sakkban álltak egymással.
Benji mindenáron tudni akarta, ki is valójában a férfi, és miért akarja megölni őt. Megkérdezte tőle, ám Carlos nem válaszolt. Ekkor érkeztek meg a kommandósok, akik próbáltak Carlosra hatni, de miután a férfi lőni kezdett, a kommandósok is ezt tették. Sikerült megsebesíteniük a lábát, majd lerohanták, és egy rendőrautóba tuszkolták.
Mások ugyanekkor boldog pillanatokat éltek át. Bernadette - akinek már növekedett a hasa - emlékeztette férjét, Victort, hogy még hat hónap van hátra közös kisbabájuk születéséig.
Mikor az őrsön Marcos a még mindig sokkos állapotban lévő Benjit faggatta afelől, hogy Victoria hogyan került oda, és ki ölte meg, a fiú azt hazudta neki, hogy Carlosék golyója találta el a nőt is. Ezzel Vivianát próbálta védeni, mert hálás volt neki, hogy megmentette az életét.
Néhány nappal később sor került a tárgyalásra. Rövid tanácskozás után kiszabták Carlosra és Maximóra a 15 év fegyházbüntetést. A tárgyalás befejezését követően a jelen lévő Viviana odament Benjihez, és megköszönt neki mindent. Azt, hogy nem mondta el az igazat, és hogy megbocsátott neki. Benji is köszönetet mondott, így szent volt a béke közöttük.
Ugyanezen a napon Maríát kiengedték a kórházból. Mikor hazaértek, Marcos és Benji közösen vázolták fel neki az elmúlt napok, hetek eseményeit. A nőt megdöbbentették a hallottak, de férje és Benji mindent megtettek azért, hogy lelki támaszt nyújtsanak neki.
Valentina és Fabien esküvőjének napján…
A menyasszonynak két barátnője, Viviana és Bernadette segített az öltözködésben és a sminkelésben. Viviana és Bernadette még nem voltak jóban, hiszen korábban Viviana nem egyszer próbálta elcsábítani Bernadette férjét, de Valentina kérésére ők is elszívták a békepipát.
A vőlegény készülődésében pedig Victor és Benji asszisztált. Már mindhármuknak sikerült túltenniük magukat az Andokban közösen átélt megrázkódtatásokon.
Megkezdődött a ceremónia. Valentinát – mivel édesapja már nem élt – Victor kísérte az oltárhoz. A gyűrűt pedig Benji adta át a házasulandóknak.
A templomi eseményt követően elkezdődött a hajnalig tartó lakoma – vagy mondjuk inkább úgy: buli…
Másnap délután Benji fáradtan ébredt fel a csengetésre. Ajtót nyitott, de azt hitte, még nem ébredt fel, ugyanis saját édesanyja állt vele szembe. Bár hosszú évek teltek el, mióta nem látta őt, mégis felismerte. Halottnak hitte mindezidáig, most mégis ott állt előtte. Le kellett ülnie, annyira megdöbbent. Valóban az édesanyja volt a nő. Miután bementek a lakásba, elmesélte fiának, hogy mi történt az elmúlt években. Benji szájtátva hallgatta végig, hogy édesanyját hogyan is nyilvánították halottnak, miközben élt, de súlyos amnéziában szenvedett, elfelejtett mindent a tragédia után, azt is, hogy van egy fia. Az emlékek időről időre felvillantak előtte, és körülbelül egy éve már abban is biztos volt, hogy van egy fia. Címekre és nevekre nem emlékezett, s mivel nem is Kolumbiában élt, nehezen ment a felkutatása. De most végre megtalálta őt. S miután Benji is elmesélte a mögötte álló év borzalmait, anyja zokogva kért tőle bocsánatot, amiért nem volt mellette ezekben az időkben. Benji megértette anyja helyzetét, és nem haragudott rá. Percekig csak nézték egymást, s még mindig nem hitték el, hogy mindez valóság. Majd megölelték egymást, és sírtak… de már boldogságukban.
Karácsonykor Benjiék lakásában mindenki összegyűlt, hogy közösen ünnepeljenek. A fiú bemutatta édesanyját a többieknek, és közösen mesélték el ezt a hihetetlen történetet. Boldogok voltak mindannyian, és a jelen lévők tudták, hogy Benjinek ez után a sok fájdalom után kijárt ez a boldogság.
Kint sűrűn hullt a hó, és mindenhol csak mosolyokat lehetett látni. Talán mindannyiuknak ez volt az eddigi legszebb karácsonya…
Miután elmúltak az ünnepek, a dolgok haladtak tovább a maguk módján.
Benji kibékült, és ismét egy párt alkotott Nicolette-tel.
Bernadette-éknek június közepén megszületett első kisbabájuk, majd egy ével később Valentina is életet adott első gyermekének.
Benji folytatta tanulmányait, de amikor csak tudott, besegített a kicsik felügyelésében. Volt is miben, hiszen barátai családjában egymás után érkeztek a kisbabák. Soha nem érzett boldogságban élte életét, hiszen nem volt egyedül, ott volt mellette édesanyja jóban, rosszban, s minden nehézségben.
Ebben a boldogságban élték tovább életüket hosszú, hosszú éveken át…
- VÉGE -
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
